Azon gondolkodtam, hogy az emberek urai-e saját döntéseiknek. Sokan biztos azonnal mondanák, hogy mi sem természetesebb ennél, de véleményem szerint ez nem olyan egyértelmű.
A tudomány jelenlegi állása szerint létezett egy pillanat, amikor a világegyetem keletkezett. Abban a pillanatban hatalmas energiák szabadultak fel. A feltételezett korábbi egyensúly megbomlásának oka ismeretlen. Én azt tartom inkább elképzelhetőnek, hogy egyensúly a világegyetemben nem létezett, és nem is fog létezni. Meglehetősen unalmas lenne a semmi, vagy a tökéletes. Vannak akik azt feltételezik, hogy egy tökéletes világból szakadt ki a mi világegyetemünk, mint valami rosszindulatú daganat, aminek meg kell javulnia ahhoz, hogy visszatérhessen az tisztán jó és tökéletes világba. Ami a feltételezett ősrobbanás pillanatában történt, az csak egy átmenet volt az egyik állapotból egy másikba.
Józan gondolkodás mellett a Teremtő létezését el lehet vetni. Vajon ki, vagy mi teremtette a Teremtőt? Na és az őt teremtőt? Ha mindig létezett egy teremtő erő, akkor miért olyan nehéz elképzelni hogy a világegyetem is mindig létezett? Ha volt egy teremtő, akkor miért teremtett nekünk agyat, ha nem használjuk? Szándékosan nem írtam Istent, Allahot, Yahwehet, Jahot, Xaviert, Maasait, Shivát, Saguna Brahmant, Vishnu sahasranamát, vagy bármi mást, mert mindegyik csak egy név, amivel egyesek bármit képesek megmagyarázni.
Vegyünk alapul egy pillanatot, amelyik lehet a feltételezett ősrobbanás pillanata, vagy bármely másik. Ezt a pillanatot követően az elemi részecskék mozgása csak egyféleképpen történhet: az abban a pillanatban meglévő energiák kölcsönhatásának megfelelőképpen. Bármely időpillanatot veszünk is alapul, a fentiek teljesülnek.
Ha az előzőeket elfogadjuk, akkor beláthatjuk, hogy elméletileg kiszámítható módon történnek az események. Nincs véletlen, csak nehezen kiszámítható. Az emberekben meglévő energiák, illetve az emberek cselekedetei is hatással vannak világunkra. Gondolataink formálják a világban meglévő más energiákat, de ezek a hatások is az előzményeiken alapszanak, amelyek az azt megelőző állapoton és így tovább. Úgy tűnik, mintha minden meghatározott módon alakulna anélkül, hogy lenne döntési lehetőségünk. Ennek a lehetőségnek csak a látszata van meg.
Nem tudunk visszamenni az időben, hogy egyes döntéseinket felülbírálva megváltoztassuk a jövőt. Egész egyszerűen azért nem, mert idő, mint olyan, nem létezik. Ez egy fogalom, amit az ember alkotott, és bizonyos körülmények között helyes viszonyítási alapot ad. A tyúk volt előbb vagy a tojás? Az ilyen ellentmondások feloldhatóak az idő figyelmenkívül hagyása mellett.
