Nagyon aranyos jószágok. Kb. 1,2 m hosszúak, és gyorsabban úsznak víz alatt, mint én. Odakint volt egy tábla, "Ne zargassa a teknősöket" felirattal, de én mégis rákapaszkodtam az egyik teknőjére, és együtt úsztunk. Szerintem neki is tetszett a dolog.

Ez a tömzsi állat a víz alatt egészen kecsesen mozgott, mintha repült volna. A szárazon mozogni nem láttam őket. Egy heverészett odakint a napon és szárította a hátát, de olyannyira nem mozgott, hogy az sem zavarta, hogy a szájából csorog a nyála.

A Margit-híd pesti lábánál a szökőkút mellett egy padon ülve rajzoltam. A Margit-hidat ábrázolja. Ehhez a hídhoz kellemes élményeim füződnek. A Margit szigetre ezen át jártam rendszeresen futni abban az időben, vagy csak etetni a vadkacsákat, miközben lógattam a lábamat a Duna vizében. Ennek a hídnak a közelében volt az első jól fizető állásom.

A munkahelyemen rajzoltam két programozás között, miután kiittam belőle a fincsi narancsos levet.

A pesti oldalról, a Hotel Intercontinental épülete elől, egy kényelmes fa székben ülve készítettem ezt a rajzot. A budai oldalon lévő mesterséges vízesés feletti sétányt ábrázolja. Néhány túrista azt gondolta, hogy profi vagyok, és nézte ahogy rajzolom a képet.